Hidegháború az emberiség egyik legfurcsább háborúja volt. Nyílt konfliktusra sosem került sor, de a színfalak mögött azért gyepálta egymást a két nagyhatalom. Szerencsére a Szovjetunió nem tudta tartani a lépést az amerikaiakkal és a nyugati szövetségeseivel. Egyes elemzések szerint a csernobili katasztrófa utáni rendrakás, szarkofágépítés, mentés irdatlan költségei verték bele Lenin álmának koporsójába az utolsó szöget.
Aztán jött a módszerváltás, NATO és a Varsói Szerződés országaiban elkezdődött a katonai leépítés. 1987-ben leszerelik a középhatótávú rakétákat, aztán a még megmaradt ICBM (Interkontinentális Ballisztikus Rakéta) készleteket is elkezdték csökkenteni. Amerika a világ vezető katonai hatalma lett, ellenfele belebukott egy olyan háborúba, amelyet sosem nyerhetett volna meg. A nagy Szovjetunió széthullott, és a korábbi szövetségeseinek nagyrésze a nyugathoz igazolt át.
És ekkor jött Putyin! Először csak miniszterelnök, majd Jelcin lemondása után államfő lett. Szépen lassan visszaszerezte Oroszország elherdált vagyonát, és ideje alatt az orosz gazdaság csodás növekedésnek indult, ezt részben a magas olajáraknak is köszönheti. Putyin egy népszerű és sikeres politikus, sajnos azonban hibát követett el akkor, amikor úgy döntött, hogy visszaszerzi országa régi erejét.
A gondok ott kezdődtek, amikor Oroszország vezetése elhatározta, erősek lesznek ők megint, nem elég a gazdasági növekedés, legyen katonailag is tuti Oroszország, amolyan retro életérzés uralkodott el a politikai és katonai vezérkaron. A pontot az i-re a Grúzia elleni konfliktus tette fel, mostmár fölösleges azon vitázni ki tette az első lépést, tény, hogy hónapokkal korábban az orosz légierő már kóstolgatta a grúz légvédelmet, útlevelet adott a számára kedves embereknek, illetve felfegyverezte a szeparatistákat. De emellett a nyugat is teletömte fegyverekkel a grúzokat. Ettől a ponttól kezdve már borítékolható volt a háború, amely bár rövid ideig tartott, egy új kor hajnala volt.
Ki lehet a háború nyertese? Ahogy minden háborúnak, ennek is főleg vesztesei lesznek, bár tény, hogy Oroszország áll a kieső ágon. Hiába fenyegeti a nyugatot, egyedül a nukleáris fegyverek és talán az olaj a két fegyver a kezében. Utóbbival, csak a tejbetök európaiakat tudja ijesztgetni, akik már most összetojták magukat és egy elég nevetséges nyilatkozatot adtak ki, amit Oroszország nem ok nélkül értékel "diplomáciai" sikernek. Azonban vannak a NATO-ban olyan országok is, amelyek nem függenek Oroszországtól.
Korábban volt pár hír, ami arról szólt, hogy Oroszország Tu-95-ös gépei kóstolgatták pár NATO állam légierejét. Kiváncsi lennék a pilótákra, amikor meglátták a mellettük megjelenő F-22-eseket illetve Eurofighetereket, mert ugye nyugaton nem csak beszélnek az új gépekről, meg építenek egyet mutatóba, amolyan National Pride címszó alatt, aztán kimerül a keret. Csinálnak róla pár videót, aláraknak valami félelmetes zenét, aztán riogatják vele az ellenségeiket. Vannak ám jó orosz gépek, csak sajnos kevés. Ottvan például a Mig-35 (Fulcrum-F), ami kezdetben egy teljesen új gépnek indult (Mikoyan Project 1.44 néven), aztán csak egy Mig-29++ lett belőle. Oroszok állítása szerint ez már az F/A-18, illetve Eurofighter és Gripen (igen, ilyen van nekünk:)) szintjén van. Na most nézzük meg hány darab is épült ebből a gépből? 1db, azaz egy darab, halkan, de büszkén megjegyezném, hogy nekünk 12+2 Gripen vadászgépünk van. De felhozhatjuk a másik példát is a Su-47 Berkut (Беркут), amely szintén egy modern orosz gép, azonban ebből is 1 db épült.
Oroszok hadiflotta szintjén se állnak túl fényesen, mégis elmennek Venezuela partjaihoz erőt demonstrálni, 4 azaz négy darab hajóval. Bizonyára nem túl sok álmatlan órát okoznak a Pentagonban dolgozó tábornokoknak, hiszen 4 orosz hadihajóval még talán a U.S. Coast Guard is elbánik.
Érthető, hogy Putyin szeretne egy erős ország élén állni és az oroszok is szeretnének egy erős országban élni, azonban fel kéne mérni az erőviszonyokat, mielőtt újra belekergetik hazájukat egy olyan hidegháborúba, ahol megint csak betliznének egy nagyot.
Valamennyire igazad van, csak azt az egyet nem veszed figyelembe, hogy Oroszország célja nem feltétlen a világban betöltött vezető pozíció visszaszerzése. Erre valóban nem lenne képes belátható időn belül, illetve az időfaktor itt Kína miatt pont ellenük dolgozik. Arra azonban képes lehet, hogy a "közelkülföldön" fenntartsa hatalmát. A 4 hadihajó kiküldése nyilvánvalóan a népnek szóló propagandafogás, sem mint valódi power projection képesség, a szándék azonban sokkal fontosabb mint maga a cselekvés, akárcsak Grúzia esetében.
VálaszTörlésÜzenete sem feltétlen az USAnak szól, -amely jelenleg az egyetlen ország ami tényleges haditengerészettel rendelkezik- hanem sokkal inkább a többi országnak, amelyek a Fekete-tengeren és a Balti-tengeren keresztül elérhetőek.
Oroszország amúgy évek óta egyre jobban elszigetelődik és gyűrűként veszi körül a NATO vagy az USA "új haverjai". Ez az ő szempontjukból fenyegető. Érdekes a posztod, de Putyint ebbe a helyzetbe valószínűleg ugyanúgy belekényszerítették.